NyME Erdőműveléstan Tanszék
A faj erdőművelési jellemzése
Magyarországon a szelídgesztenye nagyobb számban azokon a területeken fordul elő, amelyeknek éghajlatában szubmediterrán, szubatlanti v. szubalpin hatások érvényesülnek. Meleg és csapadékigényes, elkerüli a hideg, szeles völgyeket, a domb és hegyvidéken kialakuló fagyzugokat. Felmelegedő késő téli napokon nedvkeringése korán megindul, ha erős fagyok követik, jelentős fagykárokat szenved.
Éghajlati igényeit részletesen vizsgálva megállapítható, hogy a szelídgesztenye sikeresen azokon a termőhelyeken képes elegyfafajként fennmaradni, ahol:
Talajjal szemben támasztott igényével kapcsolatban a következő megállapítások tehetők:
Az ismertetett termőhelyi igények alapján a szelídgesztenye erdei elegyfaként való megőrzése szempontjából az ország klimatikusan kedvezőbb nyugati, délnyugati területei jönnek számításba. Ezen kívül domb- és hegyvidékeink kedvező mikroklímájú területein (pl. Mecsek, Dunazug) is megtalálja életfeltételeit. Az említett területeken spontán újulata – a gesztenyét fogyasztó és raktározó kisemlősök, madarak révén – széles körben fellelhető.
Erdőművelési tulajdonságai jók. Rendszeresen terem, csemetenevelése aránylag könnyű. Sarjadzó képessége kiváló. (A nagy gesztenyetermelő /Spanyol-, Olasz-, Francia- stb./ országokban faállományait sarjerdő üzemmódban kezelik. A korszerű talajelőkészítést és intenzív talajápolást gyors növekedéssel hálálja meg. Elegyetlen faállományai nagyobb fatermést ígérnek mint az elegyesek. Egyenes, ágtiszta törzseket csak zárt állásban (második koronaszinttel) nevel. Nagy leveleiből gazdag alomtakaró képződik. Talajjavító.
Természetszerű faállományok kezelése a faj megőrzése érdekében
A szelídgesztenyére készült fatermési tábla adatsorai számszerűen bizonyítják, hogy jó termőhelyen gyorsnövésű fafaj, és alkalmas rövid idő alatt, nagy mennyiségű méretes faanyag megtermelésére.
Magassági növekedésben csak az akác, és alig valamivel a vörös tölgy előzi meg. Lényegesen felülmúlja – fiatal korában – a bükk és hazai tölgyek magassági növekedését. Ez a fiatalkori erőteljes növekedés alkalmassá teszi arra, hogy erdősítések, különösen tölgy és bükk felújítóvágások lékjeinek pótlására használják.
Vastagsági növekedése erőteljes. Fiatal korában (30-40 éves korig) a vörös tölgyet is megelőzi. 40-50 éves kor után vastagsági és magassági növekedése lassul, de végig számottevő marad.
Az adatok egyben arra is rávilágítanak, hogy az optimális termőhelyen álló bükkösök 50-60 éves kor után túlnövik a szelídgesztenyét. Ebből következik, hogy bükkösökbe csak előhasználati céllal elegyíthető. A tölgyesekben viszont későbbi korokban is versenyképes marad. Elegyetlen állományaira Bondor A. dolgozott ki fatermési táblát, amelyből egyes korosztályokra vonatkoztatott egyedszáma levezethető.
Tölgyesekben, gyertyános tölgyesekben a nevelővágások alkalmával célszerű a szelídgesztenye javára dolgozni. Részvételével vegyes korú, többszintes faállományok is kialakíthatók. Kellő figyelemmel a cserjeszintben felverődő spontán kelések elegyfajként való fennmaradását biztosíthatják.
Figyelembe véve a fajt fenyegető Endothia járványt, a tölgyesekben fenntartott elegyes előfordulása a fertőzés elkerülésére jobb kilátásokkal kecsegtet, mint az elegyetlen állományok, állományrészek mesterséges létrehozása.
A faj alkalmazása erdősítésben
Meglévő szelídgesztenye állományaink 96 %-a barna erdőtalajokon tenyészik, a továbbiakban is ezekre javasolható.
Fatermesztési céllal csak az I-III. fatermési osztálynak megfelelő termőhelyekre célszerű ültetni. Előhasználati faanyag nyerésére a hézagos erdősítések pótlásaiba, felújítóvágások lékjeibe szálanként, csoportosan vagy foltosan ültessük.
A IV-V. fatermési osztályban szálanként, csoportosan elegyíthető. Itt a fatermés mellett a talajra gyakorolt kedvező hatás a döntő.
Mező- és legelővédő fásításokban dekoratív megjelenésével a tájtervezés eszköze is. Virágjával méhészeti, gyümölcsével madár-, és vadvédelmi célokat is szolgál. Ez utóbbiak indokolják nyiladékokra és erdőszegélyre való telepítését.
A faanyag haszosíthatósága
Kevés olyan fafajunk van, amely sokoldalú felhasználhatóságával megközelítené a szelídgesztenyét. Fája műszaki szempontból kiváló. Rendkívül tartós, rugalmas, közepes keménységű, szép rajzolatú, alig repedő, jól fényezhető, korhadással szemben ellenálló.
A fa szövete, színe, rajzolata szebb mint a tölgyé, ezért a déli országokban kedvelt és szívesen használt kiváló minőségű bútorfának számit. Elsősorban nagyra értékelik hajlíthatóságát és rugalmasságát.
Felhasznált irodalom