Erdészeti Tudományos Intézet
Erdei fafajaink többsége az erőteljes humán hatás ellenére is jelentős genetikai változatosságot hordoz. E változatosság megőrzését elvileg a tartamos erdőgazdálkodás előfeltételének tekintették. Megbízható és részletes genetikai ismeretek hiányában azonban hatékony, tisztán konzervációbiológiai megközelítésen és eszköztáron alapuló génmegőrzési program - az utóbbi évtizedet leszámítva - nem indult. A megőrzés a gazdaságilag fontos fafajok körében (az erdészeti nemesítés résztevékenységeként) a nemesítési alapanyag folyamatos fenntartására, a ritka, veszélyeztetett, vagy ökonómiailag alárendelt szerepet játszó elegyfajok körében a passzív fajvédelemre korlátozódott.
Az ex situ génmegőrzés genotípus(egyed)-alapú megközelítési módja és módszerei alkalmasak a nemesítési szempontból jelentős fajtajellegű anyagok fenntartására. Az Erdészeti Tudományos Intézet - évtizedek munkája során összegyűlt - nemesítési alapanyaga a hazai erdészeti génmegőrzés egyedülállóan széles bázisát jelenti. A nemesítési szempontból jelentős értéket képviselő fajta-, vagy klónjellegű anyagok megőrzése ex situ gyűjteményekben (klónarchívumok, géngyűjtemények, származás-gyűjtemények) folyik.