Szőnyi László
1921-
Erdőmérnök, kandidátus, c. egyetemi tanár. A II. Világháború utáni magyar erdészeti kutatás egyik vezető egyénisége, aki poliglott európaiságával a magyar erdészeti növénynemesítés nagy időszakának nemzetközi elismertetésében fontos szerepet játszott.
Az erdészeti kutatásban 1954-1973 között végzett, majd irányított alap- és üzemi méretű alkalmazott kutatási tevékenységeket. Az erdőtelepítés és környezetvédelem (vízgazdálkodás, talajvédelem) mellett elsősorban az erdészeti növénynemesítéssel kapcsolatban foglalkozott a biológiai alapok, technológiák és ökonómiai hatások vizsgálatával. A hazai erdészeti növénynemesítést másfél évtizeden át irányította.
Az első erdészeti kutatási és fejlesztési nemesítési célprogram kezdeményezője, irányítója. A gyorsan növő fafajok bevezetésének megalapozásához nemzetközi együttműködésben kezdeményezett fenyő (fekete-, duglasz- és lucfenyő) származási kísérletei ma is az erdészeti növénynemesítés bázisai.
1966-ban a IUFRO Erdei Fák Nemesítésével foglalkozó Szekció Erdészeti Klónminősítő Munkacsoport időszaki vezetője. 1969-ben a FAO/IUFRO II. Erdészeti Nemesítési Világkonferencia - Az Erdőművelés Génszerkezetre Gyakorolt Hatása Szekció elnöke. A Silvae Genetica folyóirat kelet-európai referense.
Meghatározó szerepet játszott többek között a IUFRO XXII. Szekciója (1965 - 2 világrészből 34 szakértő), illetve a FAO Nemesített Mag és Egyéb Szaporítóanyag Termelése (1970 - 3 világrész 17 államából 60 szakértő), tanulmányutak kezdeményezésében és levezetésében, amely jelentős elismerést hozott a magyar erdészeti nemesítési kutatásnak. A FAO első magyarországi Oktatási Központja (Erdészeti Nemesítés - 1971 - 15 fejlődő állam 18 kutatója) igazgatója. Közreműködő munkatársaihoz ragaszkodott, továbbképzésüket kiemelt feladatának tekintette.
A Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottságának tagja, Erdészeti Nemesítési Bizottságának egyik vezetője volt. 50 tudományos dolgozata jelent meg, ötöde külföldi kiadványokban. Több hazai és külföldi egyetemen tartott előadásokat, vezetett minősítő vizsgálatokat, gyakorlatokat.
Munkásságát egyebek között a Vadas Jenő, Bedő Albert emlékéremmel, MTESZ díjjal és három kormánykitüntetéssel is elismerték.